VAS NÉPE CIKK, 2017.05.28.

A tériszonyosokat leszámítva szinte mindenki örül annak, ha meglát egy kilátót vagy magaslatot. Ilyenkor valamiért késztetést érzünk arra, hogy leküzdjük a lépcsőfokokat, sziklákat, és feljussunk a csúcsra. Vajon mi lehet ennek az oka? Talán „nagyobbnak”, méltóságteljesebbnek érezzük magunkat, ha fokozatosan minden eltörpül alattunk? Vagy olyan messzire látunk? Vagy esetleg csupán azért szeretnénk feltrappolni a magasba, mert odafent rendületlenül friss a levegő? Ki tudja - a lényeg, hogy Vas megyében szerencsére sok kilátó és magaslat található. Kalandozzunk együtt a legismertebbekhez és legkülönlegesebbekhez!

Ság-hegy

A tanúhegy a múlt izgalmas lenyomataként emelkedik ki a kemenesaljai pusztából. Bár a csúcsa nem karcolja a felhők alját, a 274 méter magas hegy megmászása ettől függetlenül izgalmas családi kaland lehet, már csak az állat- és növényvilága miatt is. Az ott uralkodó egyedi hangulat okán úgy érezhetjük, hogy a vadregényes tájból bármikor előugorhat egy dinoszaurusz. De nincs is szükség arra, hogy ennyire elengedjük a fantáziánkat, ha valami valóban létező "fantasztikusat" szeretnénk látni: a sziklaóriás keleti felén például egy jókora folton megannyi fa elszáradt, amelyeket vastagon benőtt egy rejtélyes futónövény.

Több útvonalat is választhatunk, de bármelyik mellett is tesszük le a voksunkat, nem fogunk unatkozni, mivel a Ság-hegy meglepően meredek, így gyorsan a magasban találhatjuk magunkat. Ott aztán megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy a sziklaóriás közepén van egy nagy szakadék. Ez nem más, mint a hegy krátere, amelybe könnyedén leereszkedhetünk, így testközelből megnézhetjük, illetve meg is érinthetjük ezt az igazán ritka látványosságot.

De ha egyszer elvisz az utunk a Ság-hegyre, ne csak a kráter felfedezésével töltsük el az időnket! A képződménynek ugyanis rengeteg kisebb-nagyobb, ismert-feledett magaslata van, amelyekben csak az a közös, hogy mindegyikről csodálatos panoráma nyílik az erdőkkel-mezőkkel tarkított tájra. A legismertebb közülük talán a hegy platója, amelyet könnyű kiszúrni, ugyanis a keleti peremén áll az 1933-ban épített, messziről is látható Trianoni kereszt. A platóról jó időben nem csupán Celldömölköt lehet látni, hanem a Somló hegyet is. A fennsíkra kitett padokon pedig kiválóan lehet lazsálni, piknikezni.

A kirándulóhelyet Celldömölkről autóval, helyijáratos busszal és biciklivel is könnyen meg lehet közelíteni.

Kőszeg és környéke

A Kőszegi-hegységet nehéz úgy megmászni, hogy ne botoljunk bele kilátóba. Különösen sokan keresik fel a Szulejmán kilátót. Ennek valószínűleg az a legnyomósabb oka, hogy a középkori várak őrtornyaira emlékeztető épület még kellemes tempójú sétával is csupán 10-15 percnyire áll Kőszeg belvárosától. Ideális helyszín párok számára, ugyanis csodálatos panoráma nyílik onnét a naplementére - elképzelni sem lehet annál romantikusabb látványt, ahogy a szűk utcácskákkal és roppant régi épületekkel tarkított városka fürdik a lemenő Nap fényében.

Bár a kilátó 2012-ben épült, a neve sejteti, hogy szorosan kapcsolódik Kőszeg történelméhez. Az épület az 1532-es török csata emlékére épült - a legenda szerint a török ostrom idején I. Szulejmán szultán a kilátónak otthont adó dombról nézte végig a döntőnek tervezett csatát. A török sereget azonban Jurisics Miklós visszaverte a viszonylag kis számú védőivel.

Menjünk kicsit feljebb a hegyen, egészen pontosan 609 méteres magasságra! Ott található ugyanis az Óház-kilátó, amely ott pöffeszkedik büszkén, ahol elkezdődött Kőszeg megalapítása. Itt korábban vár volt, amelyről az első írásos emlék 1248-ból való. A valószínűleg határőrizeti célból felemelt épület aztán 1917-ben leomlott, de a város önkormányzata 1996-ban felavatta a közel ezeresztendős alapokon álló, hitelesen rekonstruált toronyvár-kilátót.

Jó hírünk van azoknak, akik hétvégi kiruccanás címén, a gyönyörű panorámáért nem szeretnének sok megpróbáltatással kecsegtető expedíción részt venni: az Óház-kilátó a Szabó-hegyi buszmegállótól 4,5 kilométerre van, így kényelmes sétával körülbelül egy óra alatt elérhető.

A csúcson érdemes abbahagyni - irány tehát az Írottkő-kilátó! A 884 méter magasan ékeskedő épületet valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Az Árpád-kilátó helyén 1913-ban felhúzott épület okkal ilyen ismert: nemcsak a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, hanem a Dunántúl, illetve Burgenland csúcspontja is. Bár az épület régi, a nagyközönség csupán 1990 óta látogathatja szabadon. Az összes előző kilátó mellett szólt az az érv, hogy könnyen és gyorsan megközelíthetők - nos, ezt az Írottkő-kilátó esetén nyugodtan elfelejthetjük. A megye csúcsa a Szabó-hegyi buszmegállótól 13 kilométeres túrával nagyjából öt óra alatt, míg a Hörmann-forrás parkolójától 2,5 kilométer megtételével körülbelül 45 perc túrázással érhető el.

Érdekesség, hogy az előbb említett, Kőszeg-környéki kilátókkal ellentétben ez nem valamilyen legendáról, esetleg fontos történelmi momentumról kapta a nevét, hanem, ahogy azt sejteni lehet - nem túl fantáziadús módon - írott kövekről. A kilátótól mintegy negyven méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a „C B E” betűk. Ezek talán a Batthyány- és Esterházy-birtokok határvonalát jelölhették.

A Ság-hegy tanúhegy, a múlt  izgalmas lenyomataként  emelkedik ki a kemenesaljai  pusztából

Oladi kilátó

Szombathely legmagasabb pontja magától értetődően lényegesebben alacsonyabban fekszik, mint az előbbi sorokban említett kilátók, de ettől függetlenül érdemes ellátogatni oda. Kivéve persze vasárnap, mert az épület ekkor nincs nyitva… Az építmény tehát a szokásostól eltérően nem nyitott, ezért a friss levegőt nem élvezhetjük benne, azonban az vitathatatlan előnye ennek a megoldásnak, hogy zárt mivolta miatt kevésbé érezhetik magukat feszélyezve a tériszonyosok, illetve biztonságosabb is. A fákkal körülölelt, meglehetősen egyszerű formatervű, mondhatni funkcionálisra sikeredett kilátó ablakain keresztül nem csupán a megyeszékhelyre nyílik remek kilátás, hanem tiszta idő esetén gyönyörködhetünk a Kőszegi-hegység távoli alakjában is. Megközelítése roppant egyszerű, a Csónakázó-tótól például könnyed sétányi távolságra van.

Krisztina-kilátó

Fogadjunk, hogy Dozmat új kilátójáról még nem is hallott! Ennek az lehet az oka, hogy az épületet kevesebb mint két éve, 2015 novemberében adták át a falubeliek nagy örömére. A Krisztina-kilátó már önmagában is izgalmas látványt nyújt, a formaterve ugyanis cseppet sem szokványos - ha valaki távolról megpillantja a vöröses színű építményt, először talán nem is tudja megállapítani, hogy mivel van dolga. Érdekes, hogy a kilátó lépcsőjét deszkákból álló fal veszi körül, azonban a lejtő fölé magasodó csúcsát már csupán alacsony kerítés szegélyezi, így amikor fel-érünk a lépcsőn, hirtelen tárul elénk a vadregényes táj. A panoráma végén a Kőszegi-hegység nyújtózkodik.

A kilátóhoz tartozik az Életfa Parkerdő is, amely összeköti a megyeszékhelyt Dozmattal. A Krisztina-kilátóhoz a szombathelyi parkerdőből gyalog is egyszerű eljutni, ugyanis pihenőhelyek és táblák segítik a túrázókat a könnyen járható úton.

Elek Szilveszter