Főtisztelendő Püspök atya, Főtisztelendő Helynők úr, Tisztelt Alelnök –Képviselő úr, tisztelt Polgármester urak, Krisztusban Kedves Testvérek!

1880 februárjában a toronyi hívek kérését Nagy Nándor dozmati plébános tolmácsolta Szabó Imre megyéspüspök felé, miszerint a toronyiak templomot szeretnének építeni községükben. Az elhatározást hamarosan tett is követte Szabó Imre megyéspüspök engedélye után Brenner János megyei építész tervét elfogadva elkezdődött az építkezés. Az alapkövet 1880. április 20-án tették le, s a Szűz Mária tiszteletére épült templom 1881. május 8-ra minden liturgikus berendezésével együtt elkészült. 140 év távlatából is megindító az a nyilatkozat, amelyet őseink akkor tettek, miszerint „nyilatkozat erejével kötelezzük magunkat és utódainkat arra, hogy templomunkat saját költségünkön tatarozzuk és fenntartjuk, rajta leszünk azonfelül, hogy amennyire lehet alapot gyűjtünk, hogy ezáltal a fenntartás és tatarozás előfordulható költségeinek viselésében némi könnyebbséget nyerjünk.

A templom iránti szeretet és ragaszkodás jele volt, hogy a templomot 1933-ban sekrestyével bővítették. S az eltelt 10 esztendő alatt én is megtapasztalhattam a toronyiak Istenháza iránti szeretetét, s ennek érdekében hozott minden áldozatukat.

Így került sor az eltelt tíz évben -pályázatok, Püspöki Hivatal, a helyi Önkormányzat valamint a hívek adományából- elsőként a templom kereszt megerősítésére, majd a harangjáték beszerelésére, a templom tető megújítására, majd a templom külső színezésre, ezt követően régi vágy teljesült, hogy a korábban teljesen egyszínű templom belsőfalakat neobarokk festészet technikával kifestettük. 98 méter hosszan pedig új kerítés készülhetett a templom és a plébánia ház elé, valamint a plébánia ház is megújulhatott. A hívek liturgikus eseményeken való szép számú részvétele miatt ellenállhatatlan lett 2020-ban annak a szándéknak a megvalósítása, hogy a templomot közel 50 nm-rel bővítsük. Ezzel együtt megtörtént a templomi padlóburkolat cseréje, gázfűtés rendszer kiépítése, az egykor sekrestye templomtérré való átalakítása, annak neobarokk kifestése, s emellett a bővítéssel újabb közösségi helységek kialakítása. Az udvaron a 100 éves trianoni évforduló alkalmából emlékművet helyeztünk el, s közösségi események rendezésre is alkalmassá tettük a templom és a plébánia közötti területet.

Az ősök szándék nyilatkozata 140 esztendő távlatából is kötelez. Köszönöm a híveknek, hogy nem felejtik el, hogy a falu központja és szíve a templom, hogy az milyen képet fest, tanúskodik a benne élőkről is, tanúskodik elsősorban az élő Istenbe vetett hitükről és szeretetükről.

Azonban az itt felsorolt eredmények sikeres pályázatok nélkül kivitelezhetetlenek lettek volna. Köszönöm Dr. Hende Csabának az Országgyűlés alelnökének, községünk országgyűlési képviselőjének, hogy az eltelt 10 esztendőben plébánosságom idején minden beadott pályázatunk sikeres lehetett, nemcsak Toronyban, hanem Bucsuban, Dozmaton és Sében is. Köszönöm Alelnök úrnak, hogy munkánkat segítette és támogatta, köszönöm azt az ajándékot is, amelyet a mai alkalomra hozott 15 millió forint újabb támogatást! Ezen támogatás segítségével folytathatjuk a még hiányzó térkövezést, s régi vágyunk is megvalósulhat ebből az állami támogatásból, hogy keresztúti stációkat tudunk elhelyezni az udvar északi oldalán. Ezen újabb adományért hálás köszönetemet fejezem ki Dr. Hende Csabának, s rajta keresztül a Magyar Köztársaság Kormánynak.

Személy szerint külön köszönöm Alenlnők úrnak, hogy az elmúlt 10 esztendőben, toronyi plébánosságom idején is mindig, mindenkor és minden számíthattam a segítségére. Köszönöm, hogy a mai ünnepségre Budapestről –családi programját is háttérbe szorítva-eljött hozzánk.

Köszönöm Püspök atyának, hogy lelki támogatása mellett az anyagiakban sem volt szűkmarkú velünk, hiszen ez utóbbi templombővítésnél az anyagi forrást 1/3-ában a  Magyar Kormánynak, 1/3 át Püspöki Hivatalnak köszönhetjük, s a maradék 1/3 –ot pedig  híveink nagylelkű adományából tehettük oda az építkezéshez. Mindhárom segítségre szükség volt ahhoz, hogy a mai napon együtt ünnepelhessünk a megújult és egyben kibővített Isten házában. Ahogy 140 évvel ezelőtt Nagy Nándor dozmati plébánost bátorította Szabó Imre püspök atya a toronyi templom építésénél, köszönöm, hogy én is megtapasztalhattam ezt Székely János püspök atya részéről, aki az építkezés során kétszer is személyesen megtekintette a templom bővítés folyamatát. Köszönöm az egész közösség nevében püspök atyának, hogy a mai napra is elfogadta a meghívást, kívánom, hogy főpásztori felelősségteljes, tanító-kormányzó és megszentelői munkáját kísérje Isten bőséges áldása és segítsége.

Híveink felé köszönöm a sok-sok nagylelkű felajánlást az építkezéshez, ezt hétről hétre igyekeztem mindig megköszönni, a pénzbeli adományokat pedig külön köszönő levéllel is, ezért most név szerint nem szeretnék külön kiemelni senkit, hanem együttesen, mindenki segítségét, amelyet a felújítás során nyújtottatok, akár kétkezi munkával, akár pénzbeli adománnyal, akár csendes háttérimádsággal, akár segítő szándékkal adott jó tanáccsal, akár a mai ünnepre való zenei, liturgikus előkészülettel, szervező munkával, a templom díszítéssel, a sütemények elkészítésével vagy tegnapi társadalmi munkával- ezúton is hálásan köszönöm mindenkinek.

Végül de nem utolsó sorban köszönöm Brenner József ny. püspöki helynők, nagyprépost úrnak, hogy immár 10. éve községeinkben biztos és szilárd pontként jelen van. Számíthatok mindig, mindenben segítségére.

A 140. évforduló kapcsán had emeljem ki, hogy számomra legnagyobb ajándék az, hogy a mai templom megáldás, nemcsak a toronyiaknak örömünnep, hanem ugyanolyan öröm ez a bucsuiaknak, a dozmatiaknak és a séieknek is, hiszen egy plébániai közösség vagyunk, ezt jelzi az is, hogy ők is képviseltetik magukat ünnepségünkön, s tudunk kölcsönösen örülni egymás sikereinek, s tudunk közösen imádkozni templomainkban. Külön öröm még ebben a jubileumi évben, hogy községünk kispapját Rácz Ágostont június 26-án diakónussá szenteli püspök atya a szombathelyi Székesegyházban.

Emberé a munka, Istené az áldás, és amit emberi erőnkből megtehettünk, azért Istennek legyen hála, neki legyen köszönet, és neki legyen dicsőség. Az Ő áldása kísérje továbbra is közösségeinket, hogy a megújult és kibővített templom az egyházközségeink folyamatos megújulását valamint a plébánia falvainak összetartozását továbbra is szolgálja, segítse és erősítse.  Ebben legyen közbenjárónk mindannyiunk égi édesanyja, Mária.

          Dicsértessék a Jézus Krisztus!