Mindez nem is Grönland, hanem a világ tengerszint emelkedése által veszélyeztetett apró szigetein, illetve alacsonyan fekvő tengerparti városaiban lakó emberek számára szívszorító hír. A föld tíz legnagyobb városa közül nyolc a tenger partjára épült, és a világ népességének 40-50 százaléka olyan területeken él, amelyeket fenyegetnek a tengeri áradások.

Az Ohiói Állami Egyetem geofizikusai Grönland délnyugati régiójára koncentráltak kutatásaik során. Az eddigi vizsgálatok a sziget délkeleti és északnyugati területeit kutatták inkább, mert ott sokkal látványosabb a hatalmas jéghegyek leválása a gleccserekről, amelyek a tengerbe zuhanva idővel elolvadnak. A mostani tanulmány megállapításai szerint azonban a legnagyobb jégveszteség 2003 és 2013 között a délnyugati régióban történt, ahol nincsenek hatalmas gleccserek.

A megállapításaik szerint tehát az eddig viszonylag tartósnak hitt délnyugat-grönlandi jég elolvadása lehet a jövőbeli tengerszint-emelkedés fő oka. Az olvadás a kutatók szerint egyértelműen a globális felmelegedés miatt következik be. Ellentétben a nagy gleccserekkel, amelyekből fagyott állapotban jut a víz a tengerbe, a jégmezők ott helyben olvadnak el, majd az olvadékvízből keletkezett egyre nagyobb vízhozamú folyók vezeti a vizet az óceánba.

Az olvadás mértéke olyan hatalmas, hogy a kutatás vezetője, Michael Bevis szerint nem tudunk már gátat szabni neki.

Mindössze annyit tehetünk, hogy alkalmazkodunk hozzá, és csökkentjük a jövőbeli felmelegedés ütemét. A grönlandi jégmező elérte olvadása fordulópontját.

Bevis és munkatársai a NASA és Németország által 2002-ben indult GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) kutatási program adatait elemezték. A GRACE két műhold segítségével monitorozza a teljes grönlandi jégpajzs állapotát (pontosabban csökkenését). E műholdak adataiból kiderült, hogy

Ez pedig 0,8 milliméter globális tengerszint-emelkedést okoz minden egyes évben. de a jég olvadása Grönland különböző részein nagyon nagy különbségeket mutat. Az ohiói kutatók a GRACE-adatokat vetették össze a Grönland partvidéke mentén elhelyezett mérőállomásokból származó információval, és ez alapján állapították meg, hogy 2003 és 2013 között a délnyugati régió olvadási üteme megnégyszereződött. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a természetes légköri jelenségek, például az észak-atlanti oszcilláció melegítő hatását felerősíti a klímaváltozás. Bevis meg van győződve arról, hogy immár nem sokat tehetünk a grönlandi jégtakaró elolvadása ellen.

Az előrelátható időben egyre gyorsuló ütemű tengerszint-emelkedéssel kell szembenéznünk. Amint elhagytuk a fordulópontot, már csak az lesz a kérdés, hogy milyen súlyossá válik a helyzet.

Forrás: Ohio State University