Igen érdekes adatokra lehet bukkanni egy weboldalon (www.nepesseg.com) Az oldalon található egy településkereső link, oda lehet beírni bármelyik Magyarországi települést. Az adatokat 1870-től mutatja. Ebből látszik pl., hogy Dozmat lakossága folyamatosan 300-340 fő között mozgott, és a korábbi Dozmatról szóló feljegyzések alapján a korábbi évszázadokban is hasonló lehetett a népesség száma.

  Sem az első sem a második világháború nem okozott nagyobb változást a falu népességében, de ami 1950 után történt, az egészen megdöbbentő. A határsáv felépülésével, és a térség tudatos elsorvasztásával a falu lakossága a rendszerváltozás idejére egészen 173 főre fogyatkozott, azaz csaknem megfeleződött. A grafikonból is látszik, hogy ha nem történt volna meg 1990-ben a változás, nemsokára a teljes elnéptelenedés veszélye fenyegette volna a falut. De ugyanígy járt nagyjából az összes határsávban lévő település is. (1950-ről 1990-re) Pl. Bucsu (921 főről 596 fő), Narda (746 főről 565 főre), Felsőcsatár (871 főről 454 főre), Horvátlövő (342 főről 221 főre), Vaskeresztes (718 főről 388 főre).

  Így 1990-re a környék abszolút legkisebb települése lett Dozmat. Nem véletlen, hogy a 60-as 70-es években, amikor nagy erővel folytatták a lignit iránt kutatást, Dozmatot jelölték ki, mint az egyik lehetséges helyszínt a külszíni fejtés megkezdésére és a meddőhányó kialakítására. Szerencsére köszönhetően az ellenállásnak, és a világban végbement energetikai forradalomnak mára már végelegesen feledésbe merült a lignit, mint lehetséges fűtőanyag. Továbbá 1990-ben az akkori önkormányzat nagyon bölcsen felismerte azt, hogy Dozmat lakosságának mintegy felét elvesztve, gazdaságilag tönkre téve előre kell menekülnie, hogy biztosítsa a falu fennmaradását. Nemrég készült olyan országos felmérés is, hogy kb. 200 fő az a határ, ami alatt ha nem növekszik egy településen a lakosságszám, akkor arra a településre könnyen a megszűnés, teljes elnéptelenedés várhat ma Magyarországon.

  Az első szabadon választott önkormányzattól kezdve mindenki azon dolgozott, hogy ismét növekedésnek induljon a lakosság, amit szintén jól lehet látni a grafikonon 1990-től. Mindeközben van számos olyan település, ahol a nagyarányú csökkenés után 1990-ben sem fordult meg a trend és továbbra is fogy a lakosság ( pl. Bucsu, Horvátlövő, Narda) Még egy érdekesség, hogy 1870-ben Dozmaton 307-en laktak, Toronyban meg 709-en. Ezután Torony folyamatosan növekedett és mára elérte a nagyjából 2.000 főt, míg Dozmaton a legutolsó adatok szerint 231-en laknak. Alig pár száz méter választja el a 2 települést, és mégis micsoda óriási különbség a fejlődésben. Köszönhetően annak, hogy a falu régi utcáiban lévő számos üresen álló házba szépen lassan új lakók költöztek és költöznek, illetve a falu új részeire is benépesülnek, így a lakosságszám 10 éven belül újra el fogja érni a történelmi hagyományoknak megfelelő 300-330 főt. Ennél nagyobb bővülés azonban nem  fog bekövetkezni, mivel az önkormányzat és a lakosság további bővítést nem tervez a falu határainak kitolására.

   Ezen kívül még számos érdekességet, következtetést lehet levonni az adatokból, akit jobban érdekel, érdemes elmélyedni az adatokban.

Horváth Ádám, polgármester