Elérhetőségek

Dozmat Község Önkormányzata

Cím: 9791 Dozmat,
Fiumei utca 26.
Telefon:
+3694540521
Faluház és Könyvtár
+3630/6564582
E-mail:
onkormanyzatdozmat@gmail.com


Három évünk maradt megmenteni a Földet?

2017.07.14. 09:59

Három évünk maradt megmenteni a Földet?

 
 
Az elmúlt félmilliárd év legmelegebb éghajlata van kialakulóban a Földön - állítja egy, a nature.com hasábjain megjelent új tanulmány. A légköri szén-dioxid-koncentráció lassacskán az elmúlt 200 millió év legmagasabb szintjére emelkedik, de a naptevékenység változásának is van szerepe abban, hogy példátlan meleg légköri viszonyok vannak kialakulóban bolygónkon. Közben kutatók egy másik csoportja arra figyelmeztetett, az emberiségnek körülbelül mindössze három éve van arra, hogy megelőzze a változások visszafordíthatatlanná válását.

A Föld légköre a múltban is nem egyszer ment át a maihoz hasonló változásokon, a mostani folyamat egyetlen, ám annál fontosabb tekintetben mégsem illeszkedik a sorba. Mégpedig elsősorban annak sebessége miatt. A korábbi változások zöme hosszú évmilliók alatt ment végbe. Ezzel szemben a jelenlegi felmelegedési periódus mindössze 150 évvel ezelőtt kezdődött, de már ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet körülbelül 1 Celsius-fokkal emelkedjen, a jégsapkák és a gleccserek radikálisan visszahúzódjanak, ennek következtében pedig a tengerszint jelentősen emelkedjen.

A kutatások alapján legkevesebb 66 millió év telt el azóta, hogy a Föld légkörének szén-dioxid-koncentrációja a maihoz hasonló gyorsasággal emelkedett volna. Amennyiben a jelenlegi pályán halad tovább az emberiség és kihasználja a bolygó teljes fosszilis energiakészletét, úgy a szén-dioxid-emisszió és az ennek nyomán tapasztalható felmelegedés valószínűleg az elmúlt 420 millió évet tekintve példátlan magasságokba fog emelkedni - állítják a tanulmány szerzői. 

Geológiai értelemben 1 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés nem számít különösen szokatlannak. Történelme nagy részében a bolygó légköri hőmérséklétete jelentősen meghaladta a mai szintet, sőt, valójában sokkal gyakrabban volt az úgynevezett "üvegház" állapotban, mint nem. A legutóbbi ilyen üvegház állapot mintegy 50 millió évvel ezelőtt alakult ki a Földön, a globális átlaghőmérséklet 10-15 Celsius-fokkal volt magasabb, mint napjainkban. Ebben az állapotban a pólusok tökéletesen jégmenetesek voltak, az Antarktisz partján pálmafák nőttek, a jelenleg (már/még) fagyos kanadai sarkvidéken pedig aligátorok és teknősök élték életüket az akkori mocsárerdőkben.

A Föld pedig - minden ezzel ellentétes jellel szemben - technikai értelemben még mindig a jégkorszakokra jellemző légköri tüneteket mutatja, ami egyszerűen azt jelenti, hogy mindkét pólust jég borítja. A Föld légköri változása ciklikus jellegű, a két állapot korábban nagyjából 300 millió évente váltakozott.

Az ipari forradalom előtt az atmoszféra minden millió molekulájából körülbelül 280 volt szén-dioxid-molekula (280 ppm, "parts per million"). Napjainkban, elsősorban a fosszilis energiahordozók fokozott felhasználása miatt a koncentráció már 400 ppm körül alakul. Amennyiben az emberiség semmilyen erőfeszítést nem tenne az emisszió csökkentése érdekében, vagyis a teljes, a bolygón kitermelhető fosszilis energiahordozó-készletet eltüzelné, úgy a légköri szén-dioxid-koncentráció a 2250-es évre 2000 ppm körüli szintre emelkedhet - állítja a tanulmány.

A múltban a föld már tapasztalt hasonlóan magas légköri szén-dioxid koncentrációs szinteket, méghozzá nem is egyszer. Például úgy 200 millió éve, a triász korban, amely a dinoszauruszok elterjedésének ideje, a Föld légköri szén-dioxid-koncentrációja elérhette a 3000 ppm-et is.

Borítékolható, hogy ebben az esetben az emberiség ma még elképzelhetetlen mértékű társadalmi-gazdasági kihívásokkal nézne szembe a drámai klímaváltozás hatására.

Az új tanulmány mindemellett arra is rávilágít, hogy a szén-dioxid-koncentráció mostani emelkedése nagyobb mértékű felmelegedéshez vezetne a jövőben, mint a korábbi, hasonló légköri viszonyok. A Föld légköri hőmérséklete ugyanis nem csupán a szén-dioxid, és az egyéb üvegházgázok légköri koncentrációjától függ. Kevésbé köztudott, da a naptevékenység intenzívebbé válása ugyancsak ebbe az irányba hat. A nap ugyanis a hidrogénból héliumot előállító nukleáris fúzió hatására egyre fényesebbé vált az idők folyamán, és napjainkban körülbelül 30 százalékkal erősebb a fénye, mint a Föld kialakulását követően.

A várható felmelegedés mértékét tehát az határozza meg, hogy a nap változó ereje kombinálódik az üvegházhatással. A földtörténeten áttekintve a tanulmány szerzői szerint megállapítható, hogy a nap erejének növekedésével párhuzamosan a szén-dioxid-koncentráció csökkent, vagyis a két hatás hosszú távon nagyjából ellensúlyozta egymást - eddig. A jövő azonban más lehet. A tanulmány szerzői szerint a felmelegedést okozó tényezők a múltban sosem álltak olyan magas szinten, mint ahogyan a jövőben lesznek, amennyiben az emberiség a Föld teljes fosszilis energiakészletét felhasználja. Ebben az esetben úgy 2250 környékére olyan viszonyok alakulhatnak ki a Földön, amelyekre korábban a mégoly gazdag földtörténelem folyamán nem akadt példa.

Kutatók egy másik csoportja nyílt levélben arra figyelmeztet, az emberiségnek körülbelül mindössze három éve van arra, hogy megakadályozza a változások visszafordíthatatlanná válását. A többek között az ENSZ korábbi klímavédelmi főnöke, Christiana Figueres által jegyzett levél azonnali cselekvésre szólítja fel a kormányokat, vállalatokat, tudósokat és gyakorlatilag a Föld teljes népességét. Következtetésük szerint, amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás szintjét 2020-ig sikerülne érdemben mérsékelni, a globális hőmérséklet vélhetőleg nem lépné át a már visszafordíthatatlan változásokat eredményező szintet/küszöböt.

A drámai változásokat elkerülendő hat célt jelöltek ki 2020-ra:

  • a villamos energia termelésében a megújuló energiaforrásoknak el kellene érnie a 30 százalékos részarányt;
  • a városoknak és államoknak konkrét terveket kellene kidolgoznia annak érdekében, hogy a fosszilis energiahordozók 2050-ig teljesen kivezethetők legyenek az energiamixből;
  • az újonnan forgalomba állítandó járművek 15 százalékának elektromos hajtásúnak kellene lennie;
  • az erdőirtásokkal összefüggő emissziós terhelés csökkentése;
  • az erdőirtásokkal összefüggő emissziót jóval 2050 előtt felére kell csökkenteni, ennek érdekében terveket kell kidolgozni,
  • a pénzügyi szektort több zöld kötvény kibocsátására kell ösztönözni a klímaharc támogatása érdekében



Bár a levél céljai igencsak hadilábon állnak a Trump adminisztráció prioritásaival, amelynek a klímaváltozás kérdése nem szerepel a napirendjén, a szerzők a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérésére szólítják fel a világot, az Egyesült Államok kormányának támogatása hiányában is.

A kapujában állunk annak, hogy 2020-tól képesek legyünk csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátás mértékét, (...) a számunkra a következő három évre adott lehetőség egyedi a történelemben- fogalmaznak.

Vissza az előző oldalra!
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, valamint a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Erről bővebb információkat olvashat itt: Adatkezelési tájékoztatónk
Dozmat Község Önkormányzata - Magyar